2013. február 14., csütörtök

Kastélyok, várak, várromok Ausztriában 2., SzG3

Ha valaki ide kattint, akkor vissza tud jutni a Várak, kastélyok várromok Ausztriában 1. részéhez!

Vissza a főoldalra (katalógus)

- Laxenburg, Schloß Laxenburg


Ez a kastély és a hozzátartozó kastélypark igen könnyen megközelíthető, Bécstől csak kb. 15 km-re van a déli irányba.
Már a kastélypark is igen impozáns, jelenleg 280 ha a területe. Kialakítása angolpark jellegű, mesterséges szigettel, műrommal. Itt kell megjegyezni, hogy már a kastélypark is belépőjegyes (legutóbb 1,5 Euro/fő volt). A mesterséges szigeten emelet kastély - Franzensburg - igen kedvelt tavaszi és őszi pihenőhelye volt a császári családnak. Sissi császárné is itt töltötte mézesheteit Ferenc József császárral. Szívesen lovagolt ki a laxenburgi erdőbe is. Itt született Rudolf koronaherceg is. A szigetre kis komppal is eljuthatunk. Belső terei vetekednek a legszebb kastélyokéval.

 Schloß Laxenburg
Schloß Laxenburg
 Schloß Laxenburg - kastélypark
Schloß Laxenburg - kastélypark

- Leibnitz - Seggau, Schloß Seggau, Schloß Polheim:



A Seggau kastély egyik leglátványosabb hely Stájerországban, de már most mondom, itt is a látvány, ami megtekinthető, itt sincs kiállítás, a berendezett kastélyról nem is beszélve. Már eleve azt nem tudtam tisztázni, hogy a kastély Leibnitzhez tartozik-e, vagy Seggau egy külön település. Ugyanis közeledve a várhegyhez úgy látszott, hogy elhagyom Leibnitzet és Seggau egy külön község, de a térképeken ez nem igazán látszik. Végül is majdnem mindegy, hogy minek a területén fekszik, csak megtaláljuk. Ez viszonylag könnyű, már messziről látszik a vár, itt jó a tájékoztatás is. Felérve a várhegyre, hatalmas parkoló áll a rendelkezésünkre. A szép időt kihasználva most is rengetegen voltak a látogatók, a hely egyébként is alkalmas jó kirándulásokra, a parkolón túl hatalmas erdők látszanak. Maga a kastély hatalmas területen fekszik, több különálló épületből áll. A teljes terület bejárható, de csak kívülről nézhető meg minden (kivéve a harangtornyot). Az látszik, hogy nagyon jól karbantartott hely, csak nem nagyon lehet benne megnézni semmit. Szemináriumi terület, kongresszusok tartása, szálloda, és egyéb hasonló helyek vannak kialakítva. A különböző teraszokról viszont jó kilátás van a környékre Leibnitz felé vagy a másik oldalon a halastavakban gazdag hegyes vidékre.
Érdekessége, hogy ez a kastély végig a salzburgi érsekség tulajdonában volt (itt az érsekséghez tartozó seggaui püspökség működött). A XX. századig ez volt a püspökség nyári rezidenciája. Mint említettem, ez a vár igen jó állapotban van, de ehhez az is hozzájárult, hogy a már több kastélynál, várnál már említett magyar és török támadások már idáig nem jutottak el és nem a szovjet csapatok szabadították fel. Pedig az internetes adatok szerint Leibnitz városát a magyarok 1479 és 1490 között elfoglalták és birtokolták. Az, hogy a környék történelme egészen a római korig nyúlik vissza, az abból is látszik, hogy igen sok római kori követ beépítettek a várfal oldalába.

Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau
 Seggau, Schloß Seggau, a római kőtáblák
Seggau, Schloß Seggau
 a harangtorony
kilkátás a halastavak felé

 Egy kis kiegészítés:

Amint az interneten megtudtam, ezen a környéken a salzburgi püspökség végül is 3 várat, ill. kastélyt építtetett és birtokolt. Ebből az egyik a fent leírt Schloß Seggau, a másik a Burg Leibnitz, de volt egy harmadik, ez a Schloß Polheim, ami a Schloß Seggau alatt épült. Ott lefényképeztem egy várhoz hasonló épületet azzal, hogy majd utána nézek annak, hogy mi is és kiderült, hogy ez a Schloß Polheim. Most kivételesen nem írok egy külön blogot róla, mivel nem igazán jelentős hely, úgy láttam, hogy most egy többlakásos házként működik. Azért két képet felteszek róla, mert ide tartozik:

 Schloß Polheim
Schloß Polheim

- Leitersdorf im Raabtal, Schloß Hainfeld:





A kastéllyal kapcsolatban van némi értetlenségem, mivel megtekintve egy abszolút romos, zárt kastélynak látszik, semmi tájékoztatással, viszont az interneten keringenek olyan fotók, videók, amelyek valamilyen szinten berendezett szobákat, könyvtárat, egészen jó állapotú templomot lehet látni, de mint mondom, ennek semmi híre-hamva. 
Azt lehetett megtudni az interneten, hogy Stájerország legnagyobb vízi vára. Legkorábbi említésekor itt egy katonai jellegű épület állt (1272). Később az itt épült kastélyt reneszánsz, majd barokk stílusban építették át. 1835-ben egy híres orientalista, Joseph Freiherr von Hammer lett a kastély tulajdonosa, aki kiterjedt levelezésben állt Európa legfontosabb levéltáraival. 10 kötetben megírta a Török Birodalom történetét. Talán e miatt is került az egyik kapu fölé török írásos címer. Ami korábban nem történt meg a kastéllyal, az 1945-ben igen. Elfoglalták, mégpedig a szovjet csapatok, akik katonai tábornak használták, 5000 kötetes könyvtárának anyagát és a bútorok nagy részét eltüzelték, vagy fosztogatás miatt tűntek el. A vár archívuma viszont túlélte ezt a korszakot. Állítólag 1965 és 1969 között nagyobb felújítási munkák voltak, de ennek kívülről semmi nyoma. Az internetes bejegyzések alapján várható a kastély nagyobb felújítása. a vizes árkokat kiszárították és kijavították, majd vízzel ismételten feltöltötték. Legközelebb a tetőszerkezete akarják felújítani, hogy a további romlásokat elkerüljék. Ezzel nagy fába vágták a fejszéjüket, mert a kastély tényleg igen nagy. 
A kastély mellet egy nagy horgásztó van.

 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
 Schloß Hainfeld
Schloß Hainfeld

- Lockenhaus (Léka) vára, Burg Lockenhaus:



Ha rápillantunk a térképre, akkor ilyenkor bosszankodhatunk csak igazán, mert ez a vár a határtól csak kb. 2 km-re esik légvonalban az osztrák oldalra (a határállomástól persze több, kb. 6-7 km). Ha a mi oldalunkon maradt volna, akkor jelenleg Mo. leglátványosabb vára lenne. De nem maradt. 
Könnyű megtalálni, mert ahogy jövünk a határ felől, már messziről látszik, ahogy a hegyen trónol a hatalmas vár. A jelzésnél balra kell kanyarodni, majd néhány száz méterre parkolót találunk. Itt az autót letéve a várkapun léphetünk be a vár területére. A vár körbejárható, ezt érdemes is megtenni, mert igen látványos minden oldalról (aki esetleg madártávlatból is meg akarja tekinteni, az menjen az Írottkő felé menő úton egy kicsit, ez az út meredeken emelkedik a község központjából felfelé, és igen jó kilátást kap a várra). Az alsó vár felől közelíthetjük meg a vár belsejét. itt van a pénztár is, mert tovább már csak fizetés ellenében lehet menni. Ezt sajnos most megtenni nem tudtam, mert húsvét után nyitnak (úgy látszik, hogy az osztrák várak, kastélyok téli álmot alszanak).
A története olyan szempontból érdekes, hogy itt sorra bukkannak fel a híres magyar történelmi családok nevei: Kőszegiek, Kanizsaiak, Nádasdyak, Esterházyak, stb. Az érdekessége az is, hogy az 1700-as évektől itt már csak az uradalmi cselédek és a tisztségviselők laktak, a vár urai nem. A várat csak gazdasági épületnek használták, pld. a lovagterem készletraktár volt. 
Ezt a várat (ellentétben az osztrák oldalon lévőkkel, amelyeket többek között a magyar támadások ellen építettek) az osztrák betörések megállítására építették. A törökök elfoglalták, de a szovjet csapatok is hatalmas dúlást végeztek, ekkor a teljes belső berendezés megsemmisült. Magából a várból is csak az osztrák államszerződés megkötése után vonultak ki. 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író vette meg. A fellegvárban gyógyintézetet, az alsó várban panziót alakítottak ki. 1980-óta a Prof. Paul Anton Keller-Alapítvány tulajdonában van. A fokozatos felújítás alatt restaurálták a várkápolnát, a lovagtermet, szállodát, vendéglőt alakítottak ki. 
A várlátogatás előtt vagy után érdemes a vár körül is egy jót sétál, itt folyik az a Gyöngyös patak, amelyet Szombathellyel kapcsolatban már említettem, csak itt még Güns (Kőszeg) patak a neve. A vár alatt nagy halastavak találhatóak, ezek is látványosak a várral együtt.

 Léka vára
 Léka vára
 Léka vára
 Léka vára
 Léka vára
 Léka vára
 Léka vára
 Léka vára
 Léka vára
 Léka vára
 a halastó
 a Güns (Gyöngyös) patak
Léka vára az Írottkő felé menő útról

- Löffelbach/Hausberg, Burg Neuberg:



Hartberg mellett van még egy vár, amely a Panoramio útikönyvek szerint kisebb nagyobb nehézségek árán, de látogatható. Sajnos ez már nincs így, mivel 2006 óta új tulajdonosa van és csak kívülről tekinthető meg. Az is csak eléggé nehézkesen, mivel az egész vár fákkal van körülvéve és már a várhoz vezető hídhoz sem lehet lemenni, mert annak előtere is magántulajdon. Ez nem igazán zavart engem, mert semmi mozgást nem láttam, így azért legalább a kapuig bementem. Az is segített a fényképezésben, hogy márciusban a fákon nem volt lomb, így legalább valamennyire látszott a vár. Pedig eléggé látványos lehet belülről, legalábbis az interneten fellehető képanyag alapján. De hát ez van. Pedig ez Stájerország egyik legnagyobb vára. Az eredete a XII. századik nyúlik vissza és kifejezetten harci erődnek építették. a XV. században a tulajdonos Nietberger család kihalt és az "ingatlan" visszaszállt az uralkodóra. A későbbi tulajdonosok között előbukkan a Herberstein család is, őket is láttuk már egy-két helyen. Az ő tulajdonlásuk alatt építették át reneszánsz várrá és az ágyúbástyát is korszerűsítették a kor követelményeinek megfelelően.
Egyébként valaki lehetett a várban, mert a kapu alatt befényképezve egy autó látszik a képen.

 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
 Burg Neuberg
Burg Neuberg

- Maierhofbergen, Schloß-Weingut Thaller:


Nem csak a múltban, hanem a jelenben is képződnek kastélyok, erre itt az egyik legjobb példa. A Thaller borok eddig is nagyon híresek voltak Ausztriában, a legkényesebb ízlésű helyeken bukkannak fel. A borászathoz egy 20 ha-os szőlőbirtok tartozik. A kastély melletti kisebb épület már nem bírta a terhelést és elhatározták egy nagyobb épület építését. Hogy miért egy kastély formára esett a választás, azt nem tudom. Mindenesetre egy klasszikus kastély formájú lett az épület, azonban a belső kialakítás már alapvetően az idegenforgalomra lett optimalizálva. 2006-ban adták át. Van itt minden: szálloda, étterem, konferencia terem, de még kápolna is. Az egy más kérdés, hogy az emeleti folyosókat azonnal telerakták vadásztrófeákkal, de ez már ízlés dolga, valószínűleg Ausztriában így szokás. Természetesen kápolna is épült. Maradjunk annyiban, hogy nem a mi árkategóriánk. Az, hogy a kastély (és itt most nem a borászatot értem ez alatt) mitől működik azt nem tudom ,mert amikor ott voltam, vasárnap és ragyogó szép idő volt és egy teremtett lelket sem láttam. A kastély reklámozása sem valami nagyívű (már ami az út melletti reklámokat illeti), mert bár sokszor elmentem mellette, autóból nem igazán lehetett kideríteni, hogy hol is van ez a kastély. Ráadásul a kereszteződés után van a plakát, nem mindenki fordul vissza. Én is csak úgy tudtam elolvasni, hogy először visszafordultam, majd bekanyarodtam a parkolóba és az autóból kiszállva tudtam csak értékelni a plakát közlendőit. Lehet, hogy teljesen az internetes megoldást proponálják? Mindenesetre Großwilfersdorf-nál kell dél felé lekanyarodni. A későbbi tájékoztatás sem a nagykönyvbe méltó módon történik. Menjünk a bor illata után?

Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
 Schloß-Weingut Thaller
Schloß-Weingut Thaller

- Mühlgräben, Schloß Tabor:



Most egy újabb Batthyány kastélyhoz látogatunk el (be sajnos nem, mert hermetikusan le volt zárva, semmiféle információval nem szolgáltatva, hogy mikor lehet meglátogatni a kastélyt). A kastély maga egy a Burgenlandban ezer számra előforduló dombon helyezkedik el, az út felől nézve szép képet lehet róla készíteni. Az interneten megnézve az volt megállapítható, hogy nyaranta operafesztiválokat rendeznek itt, valamint szeszes ital és gyümölcslé fesztivált. A színpad és a nézőtér gyakorlatilag az egész várudvart kitölti, így nem tudom, hogyha nyitva lennének, hogyan lehetne megtekinteni a szintén interneten jelzett vár galériát. A már Güssingnél jelzett vallásháborúk egyébként ide is elértek. Maga a tábor fogalom egyébként eléggé elterjedt ezen a vidéken, elsősorban a vallási (protestáns) okokból megerősített várak, vagy a városok egyes részeinek megjelölésére szolgált. Miután a Batthyány-ok is egy időben protestánsok voltak, így amikor az 1600-as években ezt a várat megerősítették, lett ez a vár neve (1618 és 1648 között volt a stájer protestánsok menedékhelye - tábora). Ebben az időben alternatív helyként szolgált a most már teljesen romos, de kicsi Neuhaus-i várral szemben. Később a hadi funkcióját elvesztette, átépítették a mostani formájára, ami teljesen lakó funkció lett. 
Ennyit sikerült összeszedni erről a kastélyról, nem feltétlenül I. osztályú turisztikai célpont. Ahogy benéztem az ablakokon, a teljes belső kihaltság látszott a szobákon. Nem hiszem, hogy a nyár kivételével üzemelne.


 Schloß Tabor
 Schloß Tabor
 Schloß Tabor
 Schloß Tabor
 Schloß Tabor
kilátás a várdombról

- Nestelbach im Ilztal, Schloß Uhlheim:



Ez egy kis kastély, ráadásul nem túl régi. csak az 1800-as évek közepén épült. Történelmi szerepe sohasem volt. Igazából egy uradalmi központnak épült, az épület jellege inkább egy városi villához hasonlít. A gazdaság elsősorban a bortermeléséről volt híres. Miután az építtetője és első tulajdonosa Josef Ritter von Uhlheim volt, innen a kastély neve is. 1956-ban vált meg az Uhlheim család a kastélytól, Karl és Juliane Maier vette meg (bornagykereskedők), akik tovább vitték a borászatot: egy mintagazdaságot alakítottak ki.

 Schloß Uhlheim
 Schloß Uhlheim
Schloß Uhlheim
 Schloß Uhlheim
Schloß Uhlheim

- Neudau, Schloß Neudau:



Egy újabb hely, ahol a magyarok igen tevékenyen kivették a részüket a történelemből. Ez a vár az osztrák oldalon áll (ha a történelmi Magyarországot nézzük), első említés róla 1371-ből található. Eredetileg vízi várnak épült és Neuberg urai voltak a tulajdonosai. A törökök 1532-ben sikeresen elfoglalták és le is rombolták. A kurucok is igen aktívan részt vettek a vár pusztításában, bár az 1704-es ostromnál még nem foglalták el a várat, "csak" a környező 13 falvat pusztították el. A vár elfoglalása 1711-ben azért sikerült, mire az leégett. A XIX. században neobarokk stílusban átépítették, jelenleg ez a formája a kastélynak. Az eredeti védművekből csak egy kör alakú ágyú bástya maradt meg. Jelenleg a Kottulinsky család tulajdonában van, egyes helyiségeit rendezvényekre ki lehet bérelni.

Schloß Neudau
 Schloß Neudau
 Schloß Neudau
 Schloß Neudau
 Schloß Neudau
 Schloß Neudau
 Schloß Neudau
 Schloß Neudau
 Schloß Neudau
Schloß Neudau

- Neuhaus am Klausenbach, Neuhaus vár vagy Dobra kastély romja:


Schloß Tabor-hoz képest egy ugrás ez a várrom, bár eléggé későn értem oda (sajnos a munkaidő után egyre kevesebb a nappali idő, a közelebbi helyek meg már fel vannak derítve). Így nem túl ideális körülmények között tudtam fényképezni. Talán az alkonyi kép a romokon keresztül a legjobb. 
Na de vissza a várromhoz. A környék egyik legrégebbi vára, középkori eredetű (nem véletlen a címben szereplő két név, ezeken volt ismert). Szerepe a Mura és a Rába vidékének védelme volt. Végzetét az okozta, hogy II. József császár (MO-on ismertebb nevén: a kalapos király) egy rendeletében sarcot vetett ki a dombokon álló várakra és kastélyokra, melynek fejében adókedvezmény ígért. Valószínűleg ezt az adót a vár urai nem tudták kifizetni és a vár romlásnak indult. Sajnos a rendeletnek nem nagyon tudtam utána nézni, mivel a Wikipedia szerint II. József uralkodása alatt (kb 10 év) közel 6000 rendeletet adott ki (ez állítólag olyan sok volt, hogy még a saját hivatalai apparátusa is kezelhetetlennek tartotta ezt a mennyiséget). Egy adalék még a császárhoz (nem tartozik ehhez a várromhoz): halála előtt 3 kivételével az összes, Magyarországra vonatkozó rendeletét visszavonta. Ez a három: a türelmi rendelet, a jobbágyrendelet és az alsó papságot támogató rendelet. Állítólag ezt monda halála előtt: "Szívemből kívánom, hogy Magyarország az intézkedések által annyit nyerjen boldogságban és jó rendben, mennyit rendeleteim által akartam neki megszerezni."

 Neuhaus vár/Dobra kastély romja
 Neuhaus vár/Dobra kastély romja
 Neuhaus vár/Dobra kastély romja
 Neuhaus vár/Dobra kastély romja
 Neuhaus vár/Dobra kastély romja
Neuhaus vár/Dobra kastély romja
Kilátás a várromból

- Neustift bei Sebersdorf, Schloss Obermayerhofen:



Egy újabb magán kastély, ezt szerencsére legalább kívülről meg lehetett tekinteni. A kastély és az előtte lévő volt gazdasági épületek tökéletes állapotban vannak, ezek a gazdasági épületek akár Angliában is lehetnének. Maga a kastély pazar kiállítású és tökéletesen rendbe lett hozva, mivel egy 4*-os szálloda működik benne. Úgy reklámozzák, hogy tökéletes pihenőhely annak aki városon kívüli csendes pihenőhelyre vágyik. Nem messze Bad Blumau található (Hundertwasser strand), annak akinek futja, tökéletes kikapcsolódás.

 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
 Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen
Neustift bei Sebersdorf, Schloß Obermayerhofen

- Oberfladnitz Gem. Thannhausen, Schloß Thannhausen:



Folytassuk a kastélyok számbavételét, amivel gyarapítani tudtam azokat. Weiz felett Oberfladnitz-ban van Thannhausen kastélya. Sok mindent nem lehetett megtudni róla az interneten. Állítólag már a római korban is volt jele valami erődítésnek itt. Eleinte Burg Oberfladnitz néven "futott" a kastély, majd az 1580-as években felbukkant Konrad Frh. von Thannhausen, valószínűleg tőle eredeztethető a mai neve. Később átépítették reneszánsz árkádos kastéllyá. Az interneten keringenek olyan képek, mely szerint itt kulturális események zajlanak, valamint 4*-os szálloda működik itt. Ennek nyomát nem találtam. Szerencsére be lehetett menni az árkádos reneszánsz udvarra, tényleg szép nagy kastély. Körötte hatalmas park, az le van zárva. Remélem jobbra fordul a sorsa (néhány személyautót láttam az udvarban, talán jelent valamit).

 Schloß Thannhausen
 Schloß Thannhausen
 Schloß Thannhausen
 Schloß Thannhausen
 Schloß Thannhausen
 Schloß Thannhausen
 Schloß Thannhausen
Schloß Thannhausen, kastélypark (részlet)
- Persenbeug, Schloß Persenbeug:


A kastély a Duna É-i oldalán található, egy szép sziklára építve. A kastély a mai képét az 1600-as években kapta (Hoyos grófok birtokolták). I. Ferenc császár megvette a kastély a grófi családtól és egyik kedvenc tartózkodási helye volt. Ebben a kastélyban született az utolsó magyar király, IV. Károly is. 

Schloß Persenbeug
Schloß Persenbeug


- Pertlstein, Schloß Bertholdstein:



Ez egy újabb olyan hely, amit nem érdemes felvenni a turisztikai célpontok közé, mivel ez is magánkastély, ráadásul elég bonyolult az idejutás. Pedig igen érdekes hely lenne, állítólag az egyik leghosszabb kastély Európában (ez persze önmagában még nem tenné érdekessé), de az a pár kép, ami az interneten fellelhető és a belső udvari részeket mutatja, tényleg nagyon szép lehet. Akinek van éppen 3.180.000 eurója (2012), az megveheti és megnézheti belülről is, mert éppen eladó. Na itt vesztettem el a kedvemet az osztrák kastélyok iránti érdeklődésemet. 

 Schloß Bertholdstein
 Schloß Bertholdstein
 Schloß Bertholdstein

- Petzeldorf bei Fehring, Schloß Stein:


Ez a kastély arra példa többek között, hogy közösségi célokra is lehet magas szinten kihasználni a történelmi örökségeket. Itt most a hazai példákra gondolok, ahol kastélyok lehettek magtárak, TSZ központok, istállók, stb., és ezzel együtt hagyták lerohadni. Most tele vagyunk a sok redves kastéllyal. Na de nem erről írok most. Amikor először voltam itt, akkor éppen átépítették a kastélyt és a kivitelezés minőségéből arra következtettem, hogy egy szálloda lesz belőle. de kiderült, hogy nem így van. Jelenleg egy igen hosszú nevű iskola székel itt: Fachschule für Land- und Ernährungswirtschaft St. Martin. Az elnevezés azért érdekes, mert ez egy kiterjedt iskolahálózat Ausztriában, amely elsősorban gazdálkodási és mezőgazdasági ismereteket oktat. A St.Martin végződés keltette fel a figyelmemet és kiderült, hogy egy másik részlegük működik a már általam korábban felkeresett Schloß Halbenrain (Halbenrain, Bad Radkersburg mellett) kastélyban. A kivitelezés elkészült és amit így kívülről látni lehet az az, hogy a leendő diákok elképesztő minőségű körülmények között tanulhatnak. Az interneten található (lilás) terrakotta színét is megváltoztatták, egy sokkal barátságosabb bézs színe lett. A kastély mellett egy szupermodern kollégium is található. 
Maga a kastély igen régi eredetű, az első leírások 1170-ben már említik. Kivételesen viszonylag nyugodt volt a történelme. 1776-tól közigazgatási központ lett, elsősorban Fehring-i árumozgásokat koordinálta. Ennél többet nem lehetett összeszedni az internetről.

 Schloß Stein
 Schloß Stein
 Schloß Stein
 Schloß Stein
 Schloß Stein
 Schloß Stein
 Schloß Stein
Schloß Stein

- Pinkafeld (Pinkafő), Schloß Batthyány:



Ez a kastély csak a Batthyány családdal kapcsolatos blogom miatt került be a beszámolókba, úti célként semmi hely.
Nem is fogok sokat írni róla. Viszonylag nem régi kastély, a XVII. század elejére teszik az építését. Legfontosabb időszaka az 1805-1817 között volt, ekkor Franziska Batthyány grófnő a kultúra, a szellem találkahelyévé tette a kastélyt. A későbbi idők nagyon zavarosak voltak, a XX. század elején még kápolna gyalázás is volt itt (némi lövöldözéssel összefüggésben). A lényeg az, hogy 1925 után egy ingyenes szakképző iskolát létesítettek itt. Jelenleg kőművesek, asztalosok, motor technikusok és ácsok képzése folyik itt.

Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
 Batthyány kastély
Batthyány kastély

- Poppendorf, Schloß Poppendorf (Schloß Knienagel):


Egy újabb magántulajdonú kastély! Szintén Stájerországban található. Ez a kastély is nagy múltra tekinthető vissza, már a XIII. században említették. A kastély névadója Leutold Poppendorf. A Poppendorf család hamar kihalt, igen sok tulajdonos váltogatta egymást, miközben egy kisebb "házból" fokozatosan kiépítették a kastélyt. 1605-ben súlyosan megsérült egy magyar betöréskor. A sok tulajdonosváltás végül odáig vezetett, hogy a kastély kezdett teljesen leromlani, ezért 1926-ban felújították. Végül a birtokot felosztották, a kastélyt eladták. Ma egy étterem működik benne, néha itt tartottak festővizsgákat a gráci minoriták. Mint írtam, ez is magántulajdon.
(Megjegyzés: a már említett régi osztrák autós atlaszomban Schloß Knienagel néven szerepel, ezzel kapcsolatban semmit nem találtam az interneten).

 Schloß Poppendorf
 Schloß Poppendorf
 Schloß Poppendorf
Schloß Poppendorf

- Pöllau bei Hartberg, Schloß (Stift) Pöllau:



Ezen a hétvégén az első állomás Pöllau volt. Rögtön a kettős címről: először kastély volt majd kolostor lett belőle, ezért a kettős megnevezés (schloß - stift).
Könnyű a megközelítése, én leparkoltam a főút mellett egy parkolóban és onnan sétáltam be a kastélyhoz. Ez azért jobb megoldás talán, mert így távlatában is lehet látni az épületegyüttest. De be lehet menni a városkába és ott leparkolni.
A terület kezdetben egy vízi vár volt amely később kolostorrá alakult át. Ennek ellenére mai is kastélyként emlegetik ezt a helyet. Ez úgy történt, hogy a kastély tulajdonosa, Hans von Neuberg végrendeletében az ágostonos kanonok rendre (lásd még Vorau!) hagyományozta a kastélyt. Az itt épült Szent Vitus (Stiftskirche St. Veit) templom a legszebb épülete az együttesnek, amely a legnagyobb barokk templom Stájerországban. Miután a kupolája és az elrendezése nagyon hasonlít a római Szent Péter bazilikára, hívják a stájer Szent Péternek is. Egyben a Lateráni Bazilika fiókintézménye is. 
Jelenleg a kastély részben különféle intézmények működnek: zeneiskola, múzeum, közösségi helyiségek.
Már Pöllaubergnél említettem, hogy a sógorok nagyon komolyan veszik a templomba járást. Itt is több csoport érkezett úgy, hogy egy templomi zászlót követve ballagtak a templomba és közben énekeltek. A misén (vagy utána) több énekes csoport (szerintem lelkes amatőrök voltak, de nagyon szépen énekeltek) is részt vett, ezek közül az egyik a szomszédos kastélykertben próbált a mise előtt. Ugyanis a kastély mellett van egy nagyon szép kastélykert, ahol igencsak érdemes egy sétét tenni. A kastélyból egy zárt felüljárón lehetett a kertbe átjutni, ez szerintem ma már nem működik (de szépen rendbe hozták).

 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
 Schloß - Stift Pöllau
Schloß - Stift Pöllau
 a kastélykert
 a kastélykert
 a kastélykert
 a kastélykert
 a kastélykert
 a kastélykert

 a kastélykert
a kastélykert, gyakorolnak a templomra

- Rappottenstein, Burg Rappottenstein:



Ez a vár viszonylag kiesik a fő turista utakból. Még Alsó-Ausztria tartományban található, de annak nyugati végében. Mi is úgy kerültünk ide, hogy Dél-Csehországból errefelé jöttünk haza, mert meg akartuk nézni ezt az igen impozáns várat. A Kleiner Kamp folyócska völgyében épült a vár, már az 1100-as években írásos nyoma van. Alapjait Rapoto von Kuenring rakta l, innen a nevének eredete is. Igen komoly erődítmény építettek, a tényleges várba öt udvaron és kapun keresztül lehet bejutni. Sok ellenség ostromolta, de egy sem vette be. A fellegvárban a trapéz alakú udvart kétemeletes, reneszánsz árkádos épületek veszik körül, fölöttük XIV. századi őrtorony található. A kápolnában gótikus falfestmények és reneszánsz freskók találhatóak. A DNY-i sarokban áll az óratorony.

 Burg Rappottenstein
 Burg Rappottenstein
 Burg Rappottenstein
 Burg Rappottenstein - az óratorony
Burg Rappottenstein
 Burg Rappottenstein - az egyik belső udvar
 Burg Rappottenstein - az őrtorony
 Burg Rappottenstein - az árkádos belső udvar
Burg Rappottenstein - az árkádos belső udvar


- Riegersburg:





Ha valami vár látványos messziről, akkor ez az! A fellegvár már Stájerországban van, még ha csak néhány km-re stájer-burgenlandi határtól. Célszerű É felől megközelíteni, mivel innen a leglátványosabb a képe. Ezt a vidéket a stájerok vulkán vidéknek hívják, úgy tűnik, teljes joggal. Már Güssing is egy bazaltkúpra épült, de ez itt még jobban látszik, a kitett sziklafalra több via ferrata (klettersteiger) utat is kijelöltek. A magasság miatt nem kell megijedni, már a parkoló is (az É-i) is az út felett van jó pár méterrel, de a lustábbja itt is egy kis siklóval tud felmenni a fellegvár szintjére (2 Euro/fő/irány). Gyalog is fel lehet menni, ekkor be kell menni a városba és a templom mellől indulva 5 kapun áthaladva érhetünk fel a várba (kb. 40 perc nem túl erős iramban). A kocsit letehetjük az É-i parkolóba, majd a várat nyugatról gyalog megkerülve ugyanide juthatunk (a városban viszonylag nehéz parkolni, ez az út nem túl hosszú, nyaranta mikrobuszok is közlekednek itt). 
A fellegvárból igen szép a kilátás, mivel tényleg alaposan kiemelkedik a tájból. A képekről megállapítható, hogy a vár tényleg látványos, jól karbantartott. A várban két kiállítás van, egy boszorkányügyi egy vár történeti. A leírások alapján nem biztos, hogy érdemes ennyi pénzt (10 Euro/fő/2012) kiadni, mivel nem berendezett szobák vannak itt, hanem kiállítások. Az egyik értelemszerűen a boszorkánykiállítás. Ez biztosan nem érdekel. Azért annyit érdemes megjegyezni, hogy ez a táj a boszorkány üldözés egyik osztrák központja volt. A legnagyobb boszorkányper ide nem messze Feldbachban volt, 1673-1675-ig tartott és 95 "boszorkányt" ítéltek el. A vár történeti rész a Vármúzeum nevet viseli, a vár urainak történetét mutatja be. Igazából két terem, a lovagterem és a fehér terem lenne érdekes (mindkettő üres, csak a falak vannak körbe, bár azok elég szépek és jellegzetesek, ez a két szoba talán nem és 10 Euro-t), de nem biztos, hogy az. Miután nyáron erre szeretnék jönni családilag, valószínűleg feljövünk a siklón, megnézzük a várat kívülről, majd lesétálunk a városba menő úton és elmegyünk az itteni szabad strandra (erről még nem csináltam képeket). Ez sem rossz program, az unokámnak meg szerintem elég is lesz (3 éves - 2012).
Azt még el kell mondanom, hogy a környék erősen felkészült a turizmusra, minden van, ami kell, az egyszerűbb szállásoktól a luxus wellness hotelig, csoki manufaktúrától a lég-szárított sertés combig ("véletlenül" Vulkán sonka a neve). Tehát egy egynapos kirándulásra abszolút jó, a látvány meg magáért beszélt.
Még néhány szó a vár teljesítményéről: soha senki nem vette be, pedig többek közt magyarok is ostromolták, tehát az elképzelés jó volt, hogy itt kell várat építeni.



Schloß Riegersburg
  Riegersburg - fellegvár
  Riegersburg -  a fellegvárba menő sikló
  Riegersburg -  a fellegvárba menő sikló alsó állomása
  Riegersburg - fellegvár
  Riegersburg -  a fellegvárba menő sikló
  Riegersburg - fellegvár
  Riegersburg - fellegvár
  Riegersburg - fellegvár
  Riegersburg - fellegvár
  Riegersburg - fellegvár
 Riegersburg - fellegvár

Úgy tűnik, hogy Riegersburg várával kapcsolatban csak fél munkát végeztem a legutóbb. Már akkor is látszott, hogy más módon is fel lehet jutni a várba, mint azon a kis siklón, amin én felmentem, meg lejöttem. De miután oda-vissza megvettem a jegyet, későn is volt, meg az autó is ott parkolt a sikló alatti parkolóban, kénytelen voltam lejönni vele, különben nagyot kellett volna kerülnöm. Igazából ez a kerülő a jó megoldás, hogy ezt a várat és a környékét alaposan kiélvezzük. A legjobb a sikló parkolójában letenni a kocsit (itt van egy kis mászópálya is), a siklóval felmenni a várba, ha valaki akarja, akkor a várat is meg lehet nézni, majd a másik úton lemenni a faluba, ekkor a plébánia templomhoz jutunk ki. Itt vissza kell fordulni a vár mögött elmenő útra, amely vissza megy a parkolóig. Igazából a másik oldalon is meg lehet kerülni a várat, de az hosszabb és kevésbé szép út. Erről viszont alaposan meg tudjuk nézni a vár azon oldalát, amely a meredély fölé épült. Ekkor válik érthetővé, hogy ezt a vidéket miért is hívják Vulkánföldének. Itt különben több nehézségi fokozatú via ferrata (klettersteig) út megy végig, de csak vezetővel járhatóak. De most vissza a felmenő úthoz. Nekem most még nem okozott túl nagy problémát a parkolás a faluban, bár egy második kört kellett mennem, de szerintem a csúcsidőben reménytelen, ezért is javasoltam parkolásra sikló felőli oldalt. A templom mellett elhaladva rákanyarodhatunk a felfelé menő útra. Innen láthatjuk azt, hogy mibe vágta bele a fejszéjét az, aki egyáltalán rászánta magát az ostromra. Noha ez az oldal nem olyan meredek, mint a sziklaormi rész, ha jól számoltam, öt védelmi vonal van egymás fölött. A felfelé haladó út mintegy szerpentin, mindegyik alatt elhalad, ekkor több kapun is át kell haladni. A kapu feletti szintre mindig egy jól védett átjáró megy a következő szintről. Eléggé veszélyes fogadtatásban részesíthették a nem kívánt látogatókat. Ahogy haladunk felfelé, ezek a kapuk egyre kisebbek lesznek, az utolsó már csak jelképes, egy díszes fal egy kapuval, védelmi szerepe nincs. Az is érdekes, hogy a falakat a sziklákra építették és a mögöttük készített töltésekre szőlőt telepítettek, összességében elég nagy mennyiségben, így a várlakók borigénye magából a várból is biztosítható volt. A nagyurakat kocsival vihették fel, mivel igen meredek és magas az út, egyes helyeken még a keréknyomok bevágásai is látszanak a sziklákban, pedig vulkanikus kőzetről van szó. Ha végre felérünk, akkor ugyanoda jutunk, mint a sikló felől, itt van a pénztár, meg egy nagy önkiszolgáló étterem. 
Mindezekre hivatkozva javaslom a nagy kör le gyaloglását, azzal, hogy akinek ízületi problémái vannak, az azért ne menjen le itt, mert elég meredek, vagy használjon nordic walking botot!

 a templom (a kiinduló pont)
 a vár falrendszere
 az első kapu
 az első kapu
 a második kapu
 a kocsikerék nyomok
 kilátás a várból a falu felé
 kilátás a várból a szabadtéri strand felé
 a szőlőskertek
 a szőlőskertek
 a szőlőskertek
 a harmadik kapu
 a harmadik kapu
az utolsó kapu
 a vár falrendszere
 kilátás a várból
 kilátás a várból
az egyik bástya, lőrésekkel

- Rosenburg, Renaissanceschloss Rosenburg :

 

beszámoló fotóalbuma ITT látható!

Alsó-Ausztriában magyarok ritkábban kirándulnak, mivel nem olyan látványos, mint az Alpok, de mostanában többször kirándultam erre felé és azért lehet remek dolgokat találni, mint például ez a várkastély. Már a távlati megjelenése is imponáló. 

Rosenburg vára (németül Schloss Rosenburg) az alsó-ausztriai Rosenburg falu közelében, a Kamp folyó fölött magasodó szikla tetejére épült. A Kamptal Nemzeti Park területén helyezkedik el, mintegy 90 km-re északnyugati irányban Bécstől, az osztrák fővárostól. Az ország egyik legszebben megőrzött reneszánsz várkastélyainak egyike.

Történelme nagyon régre nyúlik vissza, területen az első várat a 12. században emelték, a legkorábbi írásos emlékei 1175-re nyúlnak vissza. Akkoriban a babenbergi erődítményláncolat részét képezte. A jelenlegi vár alapja és a belső udvar ebből az időből származik.

Itt is megjelent a protestáns katolikus ellentét, ebből több tulajdonos váltás is bekövetkezett,, végül 1681-ben a Hoyos család birtokába került a várkastély és azóta is ők a birtokosok. 

Rosenburgból jól kitáblázott úton jutunk el a kastélyig, ott hatalmas parkolók vannak (mellette erdei mászópálya is van - Kletterpark). A bejárat a hatalmas, lovagi tornákra kiépített udvar elején van. Itt és a mellette lévő területen aktív lovagi tornák, egyéb bemutatók ill. solymászati bemutatók vannak, ezek időpontjáról a honlapon lehet értesülni. 

Ha átvágtuk magunkat a nagy nyílt területen, elérkezünk magához a várkastélyhoz. Ez több udvarból, kertből, tornyokból áll. Az egyik kert a rózsakert, innen  a vár neve is. A várnak 13 tornya van, ami impozáns látványt nyújt. A várat csak vezetéssel lehet megtekinteni, úgy vettem észre, hogy minden egész órában van vezetés.  A várban lévő ajándékbolt és vendéglő mellett van a találkozási pont. A vezetésig azért meg lehet tekinteni több olyan helyet, ahová vezetés nélkül is be lehet menni, ilyen a nagy márványterem, a régi konyha és egy solymászati kiállítás. Lehet barangolni az udvarok és a kertek között is. Egy javaslat. Az udvarok és a járó felületek hasított kőlapokkal vannak burkolva, e miatt eléggé egyenetlen a felület, egy vékony cipőn keresztül akár kellemetlen is lehet. Érdemes egy jobb túracipőt felvenni.

Maga a vezetett túra alaposan bemutatja a várkastélyt, e miatt elég hosszú is (kb 1 órás). Úgy vettem ki a vezetésből, hogy az összes bútor, berendezési tárgy mind eredeti, itteni származású. A második emeleten a Hoyos család személyes fegyvergyűjteményéből láthatunk pazar kiállítást.

Ha valaki erre felé jár, kifejezetten javaslom a várkastély megtekintését.
Ugyancsak javaslom a Fotóalbum megtekintését is, ott több mint 100 kép van a helyszínről.























- Rudersdorf (Radafalva), Batthyány-Sattler kastély:



Előre bocsátom, ezt a helyet kizárólag azért kerestem fel, mert ahogy átmegyek az osztrák-magyar határon, szinte mindig elhaladtam mellette, de valamiért sohasem álltam meg. Igazából tényleg nem érdekes, viszont a parkja szép, van benne egy kis játszótér is. tehát ha valaki egy jó kis pihenő helyet keres a Grác felé menő úton, akkor ez jó hely arra.
Maga Radafalva Pannónia kapuja néven lett ismert, mint vámszedő hely az osztrák-magyar határon. Először a Németújváriak, majd az Újlakyak birtokába került ez a hely. 1524-ben II. Lajos a Batthyányoknak adományozta. A hajdúk és a kurucok itt is "tiszteletüket" tették, ami hatalmas dúlással járt. Ezt az időszakot több helyen is felemlítették az osztrákok, mint a kurutzen-ek (kurucok) dúlását, ilyenkor mindig felteszem a kezemet, mint a kurucok képviselője, rendszerint egy jó nevetés erre a gesztusra a válasz.
Na de vissza a kastélyhoz. A Batthyányok birtokában 1917-ig volt, akkor eladták egy bécsi kereskedő testvérpárnak (Karl és Hermann Sattler), innen a kastély kettős neve. 1920 óta egy textilgyár szövödéje működik benne.

 Batthyány-Sattler kastély
 Batthyány-Sattler kastély
 Batthyány-Sattler kastély
Batthyány-Sattler kastély
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
 a kastély parkja
a kastély parkja

- Salzburg - Hellbrunn:


Salzburgról azt lehet tudni, hogy alapvetően érseki város. 1612-ben az akkori salzburgi érsek megbízást adott egy új érseki székhely kialakítására. Ez lett a hellbrunn-i kastély a kastélyparkjával. Alapvetően nyári rezidenciának szánták, de az érsekek nem sok időt töltöttek itt, inkább fogadásokra, vadászatokra látogattak csak ki. A kastély egyik központi eleme a víz (nagyon helyesen, mi is szeretjük a vizes dolgokat, akár természetes, akár mesterséges, csak sok legyen belőlük). Ez a fenti térképen is látszik. Most a kastélyt nem néztük meg, inkább a parkra koncentráltunk. Sok szép parkot láttam már, de ez volt az egyik legszebb közülük. Ahogy elsétáltunk a folyó felé, itt is feltűnt a Kneipp medence és a kézbemártogatós medence. A kb. 5 fokos vízben kis gyerekek fürödtek, meg se kottyant nekik a hőmérséklet. Egyébként szinte nincs is olyan hely (sem Ausztriában, sem Németországban) ezen a környéken, ahol ez a duó meg ne jelenne. A medencével átellenes oldalon egy dália kert volt, szebbnél szebb virágokkal. A vizes medencékben pisztrángok, kecsegék és még ki tudja milyen halak úszkáltak, némelyik több, mint egy méter hosszú volt. A pontyok megtanultak élelmet kunyerálni, amint valaki megjelent valamelyik medence oldalánál, azonnal oda sereglettek és nagyokat tátogtak a szájukkal.
Még egy információ: az út mellet (Fürstenweg) van egy parkoló, fizetős, ha jól emlékszem 1 Euró/óra a parkolási díj, nem veszélyes.
Ha valakinek belefér az idejébe, akkor a kastélyt is érdemes megnézni, az interneten lévő képek szerint nagyon szép. Az egész helyen uralkodó rendről és tisztaságról nem is beszélve, nálunk is ilyennek kellene lennie mindennek.
Szerintem az egész Hellbrunn komplexum kiemelten javasolt megtekintésre!!!!!!

A kastély fotóalbuma ITT látható!






















Amikor a kastélyparkot látogattuk meg, hatalmas zsivaj, taps és nevetés hallatszott a kastély mögül. Visszaindulás előtt megállapítottuk, hogy a kastély mögött egy nagy szökőkútpark (németül Wasserspiele - vízi-játékok) található. Egyöntetűen megállapodtunk abban, hogy e miatt még visszajövünk, valamint a botanikus kert sem fért bele eddig még a programba és azt is megnézzük.
Így is tettünk és utólag megállapíthatom, hogy jól tettük. A pénztárnál jegyet váltottunk (családi jegy)  és hamarosan a mi csoportunk is sorra került.
A szökőkutakról azt kell tudni, hogy közel 400 évesek és olasz mintára épültek. E miatt tényleg olyan az érzése az embernek, hogy Olaszországban van. A salzburgi érsekek vicces természetűek lehettek, mert a vizi-játékok egy része a vendégek bosszantását szolgált és valószínűleg csak ők (az érsekek) tartották viccesnek a dolgokat. Rögtön az első helyszín, a római színház. Itt középen van egy kőasztal, aminek a közepén van egy vágat, ahol a bort hűtötték vízzel. Az asztalfőn az érsek ült akinek a jelére egy szolga megnyitotta a csapokat és a vendégek kőszékének a közepén levő nyíláson feltört a víz. És addig nem állhattak fel, amíg az érsek így nem tett. Hogy biztosan elázzanak, az udvarszerű rész padozatából is jött a víz (kb. 2-3 m magasra), így biztosítva, hogy a vendégek mindenhol elázzanak. Ez a szituáció több helyen is előfordult még (mármint a hirtelen víz spriccelés), ahol a gyanútlan turistákat különféle helyekről lespriccelték, ill az utolsó épületből egy vízfüggöny alatt kellett kijönni. Amikről most írtam, a videón jobban érzékelhetőek. Ez persze most jópofa volt, meg igazából a közönség többek között ezek miatt is jött ide, engem csak az zavart ebben, hogy ha valaki nem figyelt oda, hogy honnan jöhet még víz, akkor vagy lemaradt a produkcióról (nem ment be a szobákba), vagy esetleg elázhatott a fényképezőgépe. És elég sok igen drága gépet láttam. Így aki ide jön, erre azért figyeljen.
Összefoglalva igen szórakoztató és látványos hely, aki teheti a többi itteni látnivalóval együtt ezt is nézze meg!!!!

A vízi-játékok teljes magyar leírása ITT olvasható!

A szökőkutak FotóalbumITT található!




















- Schallaburg, Renaissanceschloss Schallaburg:


Ennek a kastélynak a meglátogatása igen könnyű, az A1-es autópályától úgy 4-5 km-re fekszik, mégpedig Melk mellett, az ott található apátságot pedig sokan megnézik (igen jó okkal, az apátságról részletesebb leírás található ITT). A kastélyból jól látszik a melki apátság. Maga a kastély kiállítási hely, évente új témával jelentkeznek, 1982-ben nekünk igen kedves téma került terítékre: Hunyadi Mátyás és a reneszánsz Magyarországon. Most (2012-ben) az Arany Bizánc és a Kelet kiállítás látható. Figyelem, május 1-e után látogatható csak, télen (ill. késő ősszel, ill. kora tavasszal) zárva van, a konkrét nyitva tartásról érdeklődni kell.


 Renaissanceschloss Schallaburg
 Renaissanceschloss Schallaburg
Renaissanceschloss Schallaburg
 Renaissanceschloss Schallaburg - a kastélykert
Renaissanceschloss Schallaburg - a kastélykert


Schloß Schielleiten:



Egy újabb gyönyörű kastély. Ez viszont nem túl régi, a XVIII. században építették, barokk stílusban. Jelenleg sport és konferencia központ. A park tele van teniszpályákkal.
A kastélyt 1720 és 1730 között Wurmbrand-Stuppach császári gróf építtette. 1921-ig a birtokukban maradt, ekkor eladták Frank Whitehead-nek, akinek a fia John torpedógyáros volt Fiuméban. Testvére, Agathe Georg Ludwig von Trapp felesége volt, aki a legendás Trapp család alapítója. A II. VH-ban az NSDAP használta, majd ez a terület angol megszállás alá került. Volt gyermekkórház is, meg katonai kórház is. Ez után került szövetségi tulajdonban, azóta szolgál a sportoktatás céljára (E tekintetben a legrégebbi intézmény Ausztriában). Ismertek a "Schielleitner Barockabende“nevű nyári koncertsorozatai is. A terület igen alkalmas hőlégballonozásra, több Európa- ill. Világbajnokság volt már itt.

 Schloß Schielleiten
 Schloß Schielleiten
 Schloß Schielleiten
 Schloß Schielleiten
 Schloß Schielleiten
 Schloß Schielleiten
 Schloß Schielleiten
Schloß Schielleiten
 Schloß Schielleiten, a kápolna
 Schloß Schielleiten, Schwarz-Reichenau-Haus
Schloß Schielleiten, Stelzerhaus

Időközben kiderült, hogy miért is ilyen fiatal ez a kastély: létezett egy őse, az Altschielleiten vár, ami ide kb. 2 km-re található. A vár eredete a XIII. századra tehető, a Schielleitenek birtokolták. Az 1600-as években ez a hely lett a stájer protestantizmus központja. 1629-ben női örököse lett a várnak és mivel protestáns is volt, végül is eladták a várat a későbbi kormányzónak, gróf Saurunak. 1730-ban megkezdődött az új kastély építése a hegy tövében, ezt a várat felhagyták, tetőszerkezetét leszedték, 1812-re teljesen tönkre ment. 1905-ig a Wurmbrand családé volt, jelenleg is magántulajdonban van (Josef Stelzer, egy volt polgármester). A vár egy része helyre lett állítva és lakhatóvá tették, de nem látogatható.

 Altschielleiten
Altschielleiten
- Schlag bei Thalberg, Burg Thalberg:



Itt egy "kitűnő" példa arra, hogy ha valami iránt elveszik az érdeklődés, akkor az szép lassan tönkre is mehet. Ezt a várat szépen szétette az érdektelenség, pedig Stájerország egyik legnagyobb vára, kora egészen a római korig vezethető vissza. Sajnos a római kori erődítmény szép lassan erodálódott, a sok tulajdonos nem sok figyelmet fordított annak megőrzésére. Ez a vár is részt vett a magyarok elleni védekező harcokban (nagyon harcias nép lehettünk akkortájt). Az 1550-as években Vorau és Pöllau kolostorainak rovására terjeszkedni tudtak. Majd itt is felütötte fejét a protestantizmus, a törökök pedig teljesen elpusztították a lábas jószágokat, amikor erre jártak (meg egy részét jól elvitték, gondolom). A felső vár odáig jutott, hogy egy időben már kőbányának is használták. Időközben az éppen aktuális urak végleg leköltöztek a domb aljába és ott alakították ki a kastélyukat. A római kori kőtáblák zöme is elpusztult ekkorra. Csak a XX. században merült fel a vár restaurálásának igénye, az akkori tulajdonos , Anna Potzinger el is kezdte a felújítást, várpanziót akart itt létesíteni, de ő is eladta a várat. További tulajdonosváltozások után jelenlegi tulajdonosa Heinz Gisslinger.
A fentiekből sajnos az jön le, hogy ez a vár is magántulajdonban van, nem látogatható. A története pedig finoman fogalmazva is eléggé zaklatott volt.
Néhány megjegyzés:
Ha a várdombot megkerüljük, a vár túloldalán néhány halastavat találunk, mellettük elsétálva vissza tudunk kanyarodni a vár elé.
A várral szemben van egy nagyon jó étterem. Itt többféle menüt lehet kapni (az a la carte mellett). itt is látszik, hogy szinte mindenhol vannak helyi specialitások: itt egy olyan húslevest ettem, ami kivételesen nem fritátennel volt, hanem májas kenyérrel (mert valami betét azért kell). Ez úgy néz ki, mintha valami rongyos kiflinek való tésztát hajtogattak volna össze és a rétegek közé májpürét tettek. Ebből vágtak le egy jó szeletet levesbetétnek. Finom volt. A második fogás marhahúsból volt, ez pedig igen zamatos és omlósra sikerült. Mindenkinek ajánlom ezt az 
éttermet.

Burg Thalberg
Burg Thalberg
Burg Thalberg
Burg Thalberg
Burg Thalberg
Burg Thalberg
 Burg Thalberg
 Burg Thalberg
 Burg Thalberg
 Burg Thalberg
Burg Thalberg
 a halastavak
 a halastavak
a halastavak

- Schönbühel an der Donau, Schloß Schönbühel:



Ez a Duna Wachau-i szakaszának (további információk a Wachau-ról ITT) talán legimpozánsabb vára, osztrák statisztikák szerint az egyik legfényképezettebb vár. Sajnos egy baja van, magántulajdonban van és nem látogatható. A kastély éppen hogy megmenekült, az 1900-es évek elejére teljesen romossá vált, a II. világháború után elkobozták, 1955-ben! az oroszok elfoglalták, mielőtt a  Seilern-Aspang család visszakapta volna. Ma a család tulajdonában van a vár. 
Mi is csak kívülről tudtuk megnézni.


 Schloß Schönbühel
Schloß Schönbühel

- Spielfeld, Schloß Spielfeld:



Egy újabb kastély, ahol elég jelentős ellentmondást találtam az interneten elérhető információk és az általam látottak között. Ide úgy kerültem, hogy eredetileg Mariborba akartam menni egy kis vasút fényképezésre, de elakadtam, mivel azt hittem, hogy az autópályát elkerülve be tudok jutni a városba, de egy körforgalomnál azt jelezték, hogy ha az autópálya melletti autóutat! használom, akkor is kell matrica. Hát néhány km-ért nem vettem és azzal a lendülettel visszafordultam az osztrák határ felé. Ahogy a határon átértem,balra letértem a vasútállomás felé azzal, hogy csak lesz ott valami kapás vasútügyben. Ennek az eredmény nem tartozik ide, de megdöbbenve tapasztaltam, hogy a vasúti sínek felett egy hatalmas kastély található, ezt még az én 1974-es autóatlaszom sem jelezte, amire eddig nem volt példa. Eredendően a vasútállomásról is fel lehet jutni oda egy felüljárón keresztül, de lehet tovább menni az állomás felől autóval is, ekkor balra át kell menni a vasút alatt és egy ismételt balra kanyarodás után már ott is vagyunk a vár tövénél. A korábban említett ellentmondást abban látom, hogy míg az interneten mindenféle fényképek keringenek a kastély használatáról, én meg azt tapasztaltam, hogy maga a felújítás éppen folyamatban van. Olyan, mintha a jövőben lévő funkciókat látnánk most. Szerencsére az udvarra be lehetett menni és fényképezni, igyekeztem úgy készíteni a képeket, hogy az építkezés azért ne látszódjon. Ezt tartják Stájerország egyik legszebb reneszánsz kastélyának, mivel az egyes szinteken (a legfelsőn látszik a legjobban) más méretű az emeletek magassága, ezért az ívek is mások, ez ad egy játékosságot a többi kastély hasonló belső szerkezetéhez képest.
Úgy néz ki, hogy ez is szálloda és rendezvényközpont lesz.
Még egy érdekesség: a település és a vár neve játékteret, játékmezőt jelent. Erről azt írja a Wikipedia, hogy ez az elnevezés már évszázadok óta témát ad a helybélieknek, akik lakónkusan csak azt válaszolják a kérdésekre, hogy már megszokták a nevüket.

 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
 Schloß Spielfeld
Schloß Spielfeld a vasútállomás felől

- St. Martin im Innkreis, Schloß Arco-Zinnenberg:


Még a goslarból hazafelé menet találkoztam ezzel a kastéllyal, de csak most került sorra (nem véletlenül). Akkor egy ahogy esik úgy puffan utat terveztem. A német oldalon nem is volt semmi probléma. Ott úgy látom, hogy a várak, kastélyok igen nagy része valamilyen közösség tulajdona (akár az államé is), e miatt nagyon nagy eséllyel valahogy meg lehet nézni. Korábban már jeleztem, hogy Ausztria viszonylatában nem ez a helyzet, itt a várak, kastélyok zöme magántulajdonban van, így azok nem látogathatóak. Miután más kastélyt "hirtelen" nem találtam, így ezt iktattam be. Sajnos csak a helyszínen tudtam meg, hogy ez sem látogatható, még a kastélypark sem. 
Így marad az, hogy a kerítés mentén végig sétál az ember és be be tekinget. Pedig igen jó állapotban van, valószínűleg érdemes lenne közelebbről is megnézni. 
Azért néhány szó a kastélyról:
ez már az ötödik kastély ezen a helyen, viszonylag sűrűn építkeztek itt. Mostani stílusa: barokk. Története során szokás szerint cserélődtek a tulajdonosok, volt, hogy leégett, stb. A II. VH után a Spanyol lovasiskola volt itt egy ideig. 1971-ben Paul Getty (a híres amerikai olaj milliárdos) fia bérelte ki a kastélyt. Jelenlegi nevét a jelenlegi tulajdonosok után kapta, akik bajor származásúak (Bajorország csak egy ugrásra van ide).

 az Arco-Zinnenberg kastély
 az Arco-Zinnenberg kastély
 az Arco-Zinnenberg kastély
 az Arco-Zinnenberg kastély
 az Arco-Zinnenberg kastély
 az Arco-Zinnenberg kastély
 az Arco-Zinnenberg kastély
 az Arco-Zinnenberg kastély
az Arco-Zinnenberg kastély

- St. Ruprecht an der Raab, Schloß Stadl:



Ez a kastély szintén a Rába völgyében található. Több helyen is olvastam az interneten, hogy vannak olyan esetek, amikor be lehet jutni ide, tartanak nyári zenei fesztiválokat, lehet esküvőt is szervezni itt, de most zárva volt. A képek alapján nagyon szép lehet az udvara, bár ilyen reneszánsz árkádos kastélyt már láttam eleget ezen a környéken. Eredete a XV. századra tehető, von Stadl lovag egy udvarházat épített itt. A későbbi kastély vízi vár volt (erre a közeli Rába jó alapot adott), mostanra már csak a hatalmas és mély árkok utalnak erre a kastély körül.

 Schloß Stadl
 Schloß Stadl
 Schloß Stadl
 Schloß Stadl
 Schloß Stadl
 Schloß Stadl
Schloß Stadl

- St Ulrich am Waasen, Schloß Waasen:



Ez azon kastélyok egyike, amit alig találtam meg az osztrák úthálózatokon tapasztalt irányítási hiányosságok miatt. Mint azt már írtam, az osztrákok mindenhol laknak. Ez azt jelenti, hogy számtalan alsóbbrendű útból kiágazó alsóbbrendű út, ..... van, ezen a szinten szinte semmi tájékoztatás. Ráadásul ez a kastély nem a községben van, még csaknem is azon az útra kell lefordulni, ami oda megy. Na mindegy. Ezen a napon több kastélyt e miatt egyáltalán nem találtam meg, de ezt legalább igen. nagyjából ez volt a jó hír, mivel szokás szerint magántulajdonban van, nem látogatható, egyáltalában zárva van. Itt most annyi szerencsém volt, hogy a kaput éppen felújították és be lehetett bújni a park területére. Így legalább közelebbről tudtam néhány képet készíteni. Sajnos a kastély történelméről semmit nem tudtam kideríteni, csak egy anekdotát találtam:
A kastély mellett volt egy tó, ebben lakott egy félig ember félig béka teremtmény, aki egyébként nagyon békés volt. Viszont iszákos is. A tavat a kastély pincéjével összekötő alagúton minden este belopózott oda és jól benyakalt a borokból. A kastély ura nem tudott magyarázatot adni az ilyen hatalmas borfogyasztásra és az egyik éjjel megleste, mi történik a pincében. Meglátta a teremtményt, majd hagyta, hogy jól berúgjon, majd két segítőjével elfogta és Grácba szállíttatta, ahonnan eltűnt. Szerintem ez egy se füle se farka történet, még a legcsekélyebb tanulság sem jön ki belőle. Hát ez van ezzel a kastéllyal.

 Schloß Waasen
 Schloß Waasen
 Schloß Waasen
 Schloß Waasen
 Schloß Waasen
 Schloß Waasen

- Stadtschlainig (Városszalónak):



Szalónak vára az egyik legnagyobb vár Burgenlandban, rendkívül látványos. Dél felől jövet lehet a legjobban érzékelni ezt, mivel ekkor láthatjuk a közútról az egész komplexumot így egyben, mivel a többi oldalról erdők övezik, ill a bejárat felől már egy szintben vagyunk vele. A várba egy hídon juthatunk be, amely egy nagyon mély árkot ível át. A híd mellett (attól balra) egy mini Skywalkot (kilátó teraszt) találunk, innen nagyon jó képeket lehetett készíteni a híd szerkezetéről. A várat magát egy külső öv veszi körbe, ez egy keskeny hosszanti udvar, gazdasági épületekkel, lakásokkal. Az első emlékek a várról a XII. századból találhatóak. III. Frigyes császár 1445-ben adta zálogba Andreas Baumkircher zsoldosvezérnek, aki 1461-től a vár és a hozzá tartozó uradalom birtokosa lett. A férfi ág kihalásával 1527-től csaknem 300 éven át a Batthyány család tulajdonában volt. Az 1848-as forradalmak után felbomlott a Batthyányok szalónaki uradalma és magánkézbe került. Több alkalommal fogolytábor volt itt berendezve, 1956-ban pedig a magyar menekültek egyik befogadó tábora volt itt. A vár egy darabig egy osztrák politikus tulajdonában volt, majd 1980-ban Burgenland tartomány megvásárolta és most is tulajdonában van. Itt rendeztek be egy kiállítást a már említett Baumkircher lovag emlékére valamint a várban kapott helyet a Béke Európai Múzeuma, a Béke és Konfliktuskezelés Osztrák Tanulmányi Központja és az Európai Béke Egyetem. Megnézendő hely!

 Szalónak vára
  Szalónak vára
  Szalónak vára
  Szalónak vára
  Szalónak vára
Szalónak vára
 Szalónak vára
 Szalónak vára
Szalónak vára
Szalónak vára
 a kilátó terasz
Szalónak vára, a híd

- Stocking bei Wildon, Schloß Finkenegg:



Na ez egy rövid beszámoló lesz. Az útról láttam meg ezt a kastélyt. Az interneten nem nagyon lehetett semmi megtudni róla. A XIV. századtól eredeztetik a kastélyt. Felépítése eléggé egyszerű, történelme valószínűleg nem túl izgalmas (gyakorlatilag semmi információ nincs róla). Az egyetlen bejegyzés az az, hogy 1969-ben megváltoztatták a külsejét, aminek a szakszerűségét erősen vitatták. Jelenleg természetesen magántulajdonban van és egy szép hosszú nevű vállalat lakozik benne: Schloß Finkenegg Bauträger-u VermögensverwaltungsgesmbH.

 Schloß Finkenegg
 Schloß Finkenegg
 Schloß Finkenegg
 Schloß Finkenegg
 Schloß Finkenegg
 Schloß Finkenegg
 Schloß Finkenegg
Schloß Finkenegg
 Schloß Finkenegg
horgásztó a kastéllyal szemben

- Stocking bei Wildon/Neudorf, Schloß Neudorf:



Ismét egy St. Martin kastély-iskola, tehát oktatási célokat szolgál. Ráadásul egy olyan helyen van, amit véletlenül nem lehet megtalálni. Viszont egy dolog miatt érdemes ide jönni (ha valaki a környéken jár), az a kastély parkja. Magáról a kastélyról nem fogok sokat írni, a szokásos menetrend, sok tulajdonossal. Zárt, kétszintes, reneszánsz árkádos kastély. A külleme viszonylag egyszerű. A kastély mellett egy nagyon szép park található, tavakkal, hatalmas ősfákkal. Miután a terület nincs bekerítve, szerintem a park szabadon látogatható, nincs kirakva a szokásos Magánterület tiltó tábla sem.

 Schloss Neudorf - St. Martin
 Schloss Neudorf - St. Martin
 Schloss Neudorf - St. Martin
 Schloss Neudorf - St. Martin
 Schloss Neudorf - St. Martin
 Schloss Neudorf - St. Martin
Schloss Neudorf - St. Martin
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
 Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark
Schloss Neudorf - St. Martin, a kastélypark

- Weinburg am Saßbach, Schloß Weinburg:



Brunnsee-től nem messze ÉNY-ra található ez a kastély. Szokás szerint ez is magántulajdonban van. Neve arra utal, hogy egy "Szőlővár"-ról van szó, ami olyan szempontból igaz, hogy a vár körül tényleg nagy szőlő ültetvények találhatóak. A vár nagyon szépen helyre lett hozva (kivéve az erdő felé eső oldal, ami nem nagyon látszik). A faluból egy kis aszfaltos, erősen emelkedő úton lehet feljutni a vár melletti gazdasági épületig. Itt le kell tenni az autót. Igen érdekes a várba való bejutás (már akinek sikerül), mivel nem a földszinten van a kapu, hanem az első emeleten (kívülről nézve). Ide egy meredek, ívelt rámpán lehet feljutni. Belülről persze már ez a földszint. Az ajtó nyílásán bekukucskálva azért sajnálható, hogy nem tudtam megnézni, mivel egy nagyon szépen felújított, reneszánsz udvart lehetett látni. Sajnos senkivel nem találkoztam, akit meg lehetett volna kérni arra, hogy nyissa ki a kastélyt, pedig több autót is láttam a vár alatti garázsban (lehet, hogy a szőlőföldeken dolgozó munkásoké volt).
Az interneten hozzáférhető adatok alapján ez a vár is a Lucchesi Palli család érdekkörébe tartozik (mint Brunnsee).

Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg
Schloß Weinburg

- Wien (Bécs), a Belvedere:


Most végre eljutottam ide, eddig akárhányszor Bécsben voltam, a Belvedere mindig kimaradt. Igazából most is csak arra volt időm, hogy egy jót sétáljak a kastély parkjában, de ez is azért több, mint ami eddig volt (korábban szinte mindig a Schönbrunnba mentünk, vagy a Belvárosban (Hofburg, stb) mászkáltunk). Maga a palotakomplexum és a park elég nagy területet foglal el. Alapvetően két kastély található itt, a Felső és az Alsó kastély, valamint az Orangerie. A Felső kastélyban található Ausztria legnagyobb osztrák gyűjteménye, Klimt-től kezdve Schiele-n keresztül Kokoschkáig szinte minden. Már Mária Terézia is itt helyezte el a császári galériát. 1919 óta az Osztrák képtár helye. Sajnos most télen a park nem a legszebb formáját mutatja, de azért nem is olyan csúnya. Az látszik, hogy nyáron hatalmas francia kertként működik sok szökőkúttal. Az Alsó Belvederében Savoyai Jenő herceg pompás szobái tekinthetők meg. Itt és az Orangerie-ben jelentős időszaki kiállítások is szoktak lenni. Aki mindezt meg akarja tekinteni, az készüljön fel egy eléggé borsos árra, most (2017 február) 26 Euró volt a kombinált jegy ára.

 a felső Belvedere
 a felső Belvedere
 a felső Belvedere
 a felső Belvedere
 a felső Belvedere
 a felső Belvedere
 a felső Belvedere
 a felső Belvedere
 az alsó Belvedere
 az alsó Belvedere
az alsó Belvedere 
az alsó Belvedere
 a kastélypark
 a kastélypark
 a kastélypark
 a kastélypark
a kastélypark

- Wien (Bécs), a Hofburg



Ha a Graben végén balra fordulunk a Kohlmarkt-on (Szénpiac), néhány perc múlva a Michaelerplatz-on találjuk magunkat. Itt találjuk Bécs egyik nagy nevezetességét, a Hofburg-ot. A Hofburg-ba három felől lehet bejutni, innen a Michaelerplatz-ról, az ezzel szomszédos Josefsplatz-ról (a két helyet az árkádos Reitschulgasse köti össze), valamint a Hofburg túlsó feléről, a Ring felől (innen a  Heldenplatz-on keresztül) juthatunk be.

a Michaelerplatz - a Hofburg bejárata
a Michaelerplatz - a Hofburg bejárata


1918-ig a Hofburg a Habsburg császárok hatalmas birodalmának központja volt. A Habsburgok az egykoron „császári fórumnak“ szánt építményeket csodálatos épületegyüttessé alakították, kezdve a XIII. századi régi vártól egészen a 1900-as évekből származó legfiatalabb épületekig. Manapság több mint két tucat világhírű gyűjteményt tekinthetnek meg a látogatók a Hofburgban. A kulturális élményt kávéházak, éttermek és parkok egészítik ki. A tágabban értelmezett Hofburgba még olyan helyek is bele tartoznak, amelyeket nem is gondolnánk, ilyenek pld a Szépművészeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum is.

A kormányzati részeket leszámítva, gyakorlatilag egy nagy múzeum együttes lett a Hofburg. Teljesség igénye nélkül megpróbálom felsorolni az itt megtalálható kiállításokat, múzeumokat és egyéb meglátogatható helyeket.
- a Sissi múzeum
- a Spanyol lovasiskola
- a Régi hangszerek gyűjteménye
- az Ephesos múzeum
- a Természettudományi múzeum
- az udvari zenészek kápolnája
Kincstár
- az Udvari vadászati és fegyvergyűjtemény
- a Néprajzi múzeum
- az Albertina
- az Osztrák Nemzeti Könyvtár:
   - a Papirusz múzeum
   - az Ágoston rendi olvasóterem
- az Ágoston rendi templom
- Földgömb és eszperantó múzeum
- Osztrák filmmúzeum
- Osztrák színházmúzeum
A pirossal jelzetteket sikerült eddig megnéznünk, így ezekről fogok egy kicsit részletesebben beszámolni.

Most nézzük meg először a Hofburg épületeinek egy részét kívülről:

az Osztrák Nemzeti Könyvtár: a Papirusz múzeum
belső udvar a Hofburgban



a Svájci kapu (itt lehet a Kincstárhoz bejutni)
a Kincstárban
a Kincstárban
a Hofburg a Burgtor felől
a Hofburg
a Pálmaház
az Albertina
a Burgtor (vagy Heldentor)
itt lehet a Szépművészeti Múzeum felől a Hofburgba bejutni


A császári lakosztályok (Die Kaiserappartements): Ferenc József császár és Erzsébet királyné lakott itt a gyerekeivel és az udvartartásával. A látogatás során megtekinthetőek a császári udvartartás szobái, a konferencia terem, ahol a miniszterek tartották összejöveteleiket, a nagy fogadó terem (audiencia terem - Peter Krafft freskóival). Ugyancsak megtekinthető Ferenc József császár dolgozószobája, Erzsébet királyné nappali és  és hálószobája, számos szalon és egy fürdőszoba is.
Az ezüst kincstár (Silberkammer): itt egy "kis" betekintést lehet nyerni a császári udvar háttértevékenységeibe: mivel tálaltak, mivel ettek a császári udvarban. Meg lehet csodálni a legkülönfélébb arany és ezüst étkészleteket, bécsi, milánói, sevres-i és ázsiai porcelánokat, valamint a "Grand Vermeil Service"-t és egy 140 személyes terítéket is.
A Kincstár (Schatzkammer): A Kincstárba a Svájci udvar felől tudunk bejutni. Figyelem: néha hatalmas sorok alakulnak ki, ha egyszerre érkezik ide több kiránduló busz közönsége. Ha bejutunk, tényleg a kincsek hatalmas tárházával találkozunk, bár a kincseken néha mást értenek mint mi (pld. nagy területet képeznek a különféle ruhadarabok, melyek valóban mesések, elkészítésük évekbe tellett, de a kincs nekünk az arany, a gyémánt). De azért "tényleges" kincsekkel is találkozunk, pld. II. Rudolf császár koronájával. Szerintem legalább egyszer érdemes megnézni, az biztos, hogy sokkal "kincstárabb", mint a fraknói.
A pillangók háza, pálmaház (Schmetterlinghaus, Palmenhaus): Bécs egyik legszebb szecessziós épületében található a pillangóház és egyben pálmaház is, kb. 200 m-re az Operaháztól. Erről csak annyit, hogy szebbnél-szebb pillangók szálldosnak a pámaházban, egészen közelről megfigyelhetőek.

A Szépművészeti múzeum (Kunsthistorisches Museum): 



A múzeum Gottfried Semper és Karl von Hasenauer tervei alapján épült, akkor még a császári gyűjtemény elhelyezésére. 1891-ben nyitották meg és jelenleg is a világ egyik legnagyobb műgyűjteményének számít. Mi a klasszikus festészeti kiállítást néztük meg, itt valóban a legnívósabb festmények eldorádója található: Vermeer, Raffael, Velasquez, Rubens, Rembrand, Tizian, Tintoretto. Itt található a világ legnagyobb Brueghel gyűjtemény is. A lépcsőházban található kávéházat a világ egyik legszebb kávéházának tartják. Maga a főlépcsőház is egy műremek. Az egyiptomi részlegen is "átszaladtunk" gyorsan.
 
A Szépművészeti Múzeum
 A Szépművészeti Múzeum - a kávéház
A Szépművészeti Múzeum - a fő lépcsőház
 A Szépművészeti Múzeum
 A Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeum - az antik részleg

A Szépművészeti Múzeummal szemben található a Természettudományi Múzeum.

A Természettudományi Múzeum

- Wien (Bécs), Schloß Schönbrunn:



Most elérkeztünk nemcsak Bécs, ha nem Ausztria egyik legnagyobb látványosságához, a Schönbrunn-i kastélyhoz. A Múzeum Negyed felől könnyen megközelíthető autóval, csak 4 utcasaroknyit kell visszafelé menni DK-i irányba a Ringen (az Opera felé), majd rátérni az 1-es útra (jobbra), amely Salzburg felé megy. Az U4-es metróval is ki lehet ide jutni. A kastélypark körül hatalmas felszíni parkolók találhatóak. Több bejárata is van a parknak, de a kastély látogatáshoz legcélszerűbb a főkapun belépni.


Schloß Schönbrunn - a főbejárat

A kastély területe 1569-ben került császári birtokba, egyszerűen megvásárolták. A folyamatos fejlesztések után a jelenlegi kastélyforma kb. 1780-ra alakult ki, ugyanígy a kastélykert is. A kertben különféle építményeket is emeltek, pld.: a Neptun kút, a Gloriette. A kastély és a kert 1918-ban lett az Osztrák Köztársaság tulajdona. Természetesen itt is a császári lakosztályok megtekintése szerepel az első helyen, de arra figyeljen mindenki, hogy néha hatalmas sorok alakulhatnak ki (legutóbb karácsony és szilveszter között voltunk itt, és kb. 200-300 m-es sor volt a jó idő miatt. Miután a belső részeket már többször láttuk, így egy hatalmas sétát tettünk a parkban).

 Schloß Schönbrunn

 Schloß Schönbrunn - a Neptun kút és a Gloriette
 Schloß Schönbrunn
Schloß Schönbrunn

Egy megjegyzés: A kert részeként 1752-ben itt alapították meg a világ első állatkertjét. Az állatkert természetesen most is látogatható (a kastélyparktól teljesen leválasztva), sajnos a belépti díjai eléggé brutálisak (a felnőtt jegy, ha jól emlékszem, 16 Euro körül volt, ). 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése